Település története

Csengőd a Kiskunsági Homokhátság egyik települése, a megyeszékhely Kecskeméttől közúton mintegy 50 kilométerre délnyugati irányban, az 53-as főútvonaltól 6 kilométerre északkeletre helyezkedik el. Vonattal Budapest és Kiskőrös felöl érhető el. Kiemelt tájvédelmi körzete a Turjános, mely a Kiskunsági Nemzeti Park kezelésében áll. A Kolon tó egy része is Csengődhöz tartozik. 

A hagyomány szerint Árpád fejedelem és fia Solt birtokához tartozott és nevét egy Csenged nevű hűbéres vitézről kapta. Csenged lakott település 1408-ban szerepel először oklevélben. A török időkben elnéptelenedett pusztát 1891-ben vásárolták meg falutelepítés céljára. 1900-ban Csengőd lakóinak száma 807. Postája és vasútállomása van. 

A község lakóinak száma napjainkban mintegy 2400 fő, a lakosság közel 25%-a tanyákon él. Külterületi lakott helyek: Bucka, Kiscsengőd, Kullér, Tibold. A lakosság fő megélhetési forrását a mezőgazdaság, illetve azokhoz kapcsolódó feldolgozóipar jelenti. 

A község az ezredfordulóra teljeskörű infrastruktúrával ellátott. Az alapvető víz, gáz ellátottság mellett 2001-ben elkészült a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése is. A falu minden utcája szilárd burkolatú, gondozott fasorokkal és három közparkkal kiépített. A negyedévente megjelenő Csengő újság és a község egész területén kiépített kábel TV a lakosság kultúrált informálódásának lehetőségét teremti meg. 

A falu határában van a Duna-Tisza Közének egyik legrégibb templom romja. Ugyancsak a közelben található a híres nótaköltő Dankó Pista felújított kúriája. 

A település legnagyobb ünnepe az október közepén megrendezésre kerülő hagyományos Falunapok amelynek keretében több száz vendég érkezik a községbe.
Csengőd.hu
Csengőd község honlapja