Honlap tartalom

Településtörténet

0

Földrajzi elhelyezkedése

Csengőd a Homokhátság települése, a Kiskunság nyugati peremén, Kecskeméttől ötven, Kiskőröstől tíz kilométerre helyezkedik el. Vonattal Budapest és Kiskőrös felől érhető el. 

A község lakóinak száma napjainkban mintegy 2100 fő, a lakosság közel negyede tanyákon él. Külterületi lakott helyek: Bucka, Kiscsengőd, Kullér és Tibold. Kiemelt tájvédelmi körzete a Turjános, mely a Kiskunsági Nemzeti Park kezelésében áll. A Kolon-tó egy része is Csengődhöz tartozik. 

Településtörténet

A hagyomány szerint Árpád fejedelem és fia, Solt birtokához tartozott és nevét egy Csenged nevű hűbéres vitézről kapta. Csenged lakott település a tatárdúlást követően, 1408-ban szerepel először oklevélben. A török időkben elnéptelenedett pusztát Kiskőrössel együtt I. Lipót császár és király vitézségükért a Wattayaknak ajándékozza a 17. század végén. Az értéktelen, homokos területen élő kevés lakó pásztorkodással foglalkozott. A Wattay család 1717-19-ben a Felvidékről hozott telepeseket Kiskőrösre. A 19. században még Kiskőrös használatában voltak a csengődi puszták, melyeknek lakói igen nehéz körülmények között éltek. Sokat javított a gazdaságok helyzetén az 1882-ben megnyitott Budapest-szabadkai vasútvonal: Csengőd vasútállomást kapott. A pusztát 1891-ben megvásárolták falutelepítés céljára, 1900-ban lakóinak száma már 807 volt. A legtöbben Vadkertről érkeztek, de szép számmal jöttek a közeli községekből, valamint a távolabbi országrészekből is.

Csengőd önálló községgé 1912-ben vált, 1918-ban nagyközségi rangot kapott, ekkoriban lakóinak száma 2313 fő volt. A következő évtizedekben több száz hold szőlőt és gyümölcsöst telepítettek, iskolák épültek bel- és külterületen is. A község jelenlegi arculatát az 1960-as évektől kezdődően vette fel: az egyre gyarapodó falut virágos előkertek, ültetett fasorok tették vonzóvá, melyek ma is emelik a teljes infrastruktúrával ellátott, rendezett település szépségét.

A lakosság fő megélhetési forrását napjainkban a mezőgazdaság, illetve az azokhoz kapcsolódó feldolgozóipar jelenti. 

A község az ezredfordulóra teljeskörű infrastruktúrával ellátott. Az alapvető víz- és gáz-ellátottság mellett 2001-ben elkészült, a szennyvízcsatorna-hálózat is kiépült. A falu minden utcája szilárd burkolatú, gondozott fasorokkal és három közparkkal kiépített.

A negyedévente megjelenő Csengő Önkormányzati Hírmondó újság és a község egész területén kiépített kábeltelevízió, valamint a település közösségi oldala https://www.facebook.com/csengod/ a lakosság kulturált informálódásának lehetőségét teremti meg. 

A település legnagyobb ünnepe a hagyományos Csengődi Falunapok, amelynek alkalmával több száz vendég érkezik a községbe.

Comments

Comments are closed.